Beszámoló a DE 2009/2010 tanévben végzett feladatairól

A Debreceni Egyetem 2009/2010-es akadémiai évének összefoglalója részletes, minden lényeges területre és eseményre kiterjedő áttekintést ad hazánk legszélesebb képzési választékát nyújtó, legtöbb doktori iskoláját működtető, legnagyobb vagyonú és költségvetésű egyeteme működéséről.

Látható, hogy a 15 kar intézetei és tanszékei, a központi szervezeti egységek, a centrumok és a TEK, a rektori hivatal és gazdasági főigazgatóság eredményesen, sikeresen és innovatív módon tették a dolgukat;  őrizték az egyetem gazdasági stabilitását. 

Soha ennyi hallgatója nem volt intézményünknek. A több mint 70 országból itt tanuló közel 3000 fiatal ittléte igazi nemzetközi Universitas létrejöttét eredményezte. Megreformált doktorképzésünk keretében közel 150 Ph.D. értekezés született. Az orvosbiológiát-gyógyszeripart, az informatikát, élelmiszeripart érintő, általunk kezdeményezett klaszterek intenzív fejlődésével és az üzleti életben elért sikereinkkel vállalkozó egyetemmé kezdtünk válni. Mindezeken túlmenően is vannak ennek az akadémiai évnek egyedi különlegességei, új üzenetei, emlékezetes eseményei.
 

• Ebben az évben lett 10 éves az 1538 óta folyamatos debreceni felsőoktatásban gyökerező, a jogelőd intézményekből újonnan szerveződött Debreceni Egyetem. Ünnepi tanácsülés keretében tekintettük át a 2000 óta eltelt időszak legfontosabb eseményeit, eredményeit, a sikeres közös fejlesztő munkához létrejött összefogás jellemzőit. Az integrációs folyamat előrehaladásának fontos jele, hogy az egyetem mostantól nem alkalmazza a rektori ciklusok rotációs rendszerét. Az év során az is egyértelművé vált, hogy még jelentős tartalékok vannak az intézmény hatékonyabb működtetésének eléréséhez, különösen az egyetem gazdasági tevékenységében, így a pénzügy, a számvitel, a beszerzés, a létesítménygazdálkodás területén.
• A tíz éves évfordulóhoz különösen méltó eredmény a kutató-, elitegyetemi cím és támogatás elnyerése 2010-ben. Ennek eléréséhez objektív mércékkel kellett számba vegyük az alapkutatásban kiemelkedő teljesítményű csoportjainkat, szigorú nemzetközi összehasonlításban mutattuk be a leghíresebb kutatóinkat. Meg kellett határozzuk az egyetem azon öt alapkutatási fókuszterületét, amelyekben eddig legeredményesebbek voltunk és a jövőben leginkább versenyképesek leszünk Európában és a világban.
• A Debreceni Egyetem működésének közvetett elismerését jelentik a jelentős számú és súlyú országos elismerések. Négy új professzorunk (Balla György, Pethő Attila, Solymosi László és S. Varga Pál) akadémikussá választásával 30-ra nőtt akadémikusaink száma. Művészeti tevékenységünk színvonalát jelzi Matuz István Kossuth Díja. Intézményünk professzora vezeti a Magyar Tudományos Akadémiát, a Magyar Akkreditációs Bizottságot, a Felsőoktatási Tudományos Tanácsot. A HÖOK elnöke egyetemünk hallgatói önkormányzatának vezetője.
• Miközben kiteljesedett a két-, illetve háromciklusú bolognai rendszer (63 alapszak, 65 mesterszak – köztük nagyszámú angol nyelvű képzésre is akkreditált, a 25 doktori iskola) jelen voltak egyrészt az átmenetiség jelei (a hagyományos oklevelek és diplomák megszerzése együtt élése az újjakkal), másrészt megoldandó új feladatot jelentett a keresztféléves szakok miatt a téli diplomaosztók és felvételik rendszere.
• Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében folyó intenzív pályázati aktivitásunk és elnyert pályázatink megvalósításának elindítása intenzív erőfeszítésre késztette intézményünk vezetését, stratégiai és fejlesztő részlegeit. Az eredmény önmagáért beszél: közel 100%-ban nyertek a benyújtott pályázataink, közelíti a 40 Mrd Ft-ot az általunk vagy részvételünkkel működtetett cégek által megvalósítható UMFT projektek költségvetése, ezekhez az egyetem ki tudja gazdálkodni a szükséges önerőket. A nagy beruházási programok, építkezések szinte mindegyike elkezdődött, csaknem minden karunkat érintik a folyó oktatásfejlesztési és kutatási programok, erősödik a vezetői információs rendszer, a könyvtár modern szolgáltatási rendszerekkel gazdagodik, felgyorsul a technológia transzfer folyamata.
• Az évek során egyre mélyülnek és gazdagodnak tradícióink, így történt ez az elmúlt akadémiai év során is. Tradícióvá vált az februári Debreceni Egyetem Napja - 2010-ben az informatika, a német kapcsolatok és újra a környező országokban folyó magyar nyelvű felsőoktatás volt a téma. Gerundium néven egyetemtörténeti folyóirat, továbbá a kiemelkedő oktatók támogatására alapítvány született. Létrejött az egyetemtörténeti múzeum első, orvostörténeti része a felújított Kenézy villában ahol az idén megalakult Professzori Klub is otthonra talált. Díszkivilágítást kapott az egyetem főépülete, megcsodálhatunk a két idén elkészülttel már három, eredeti formájában helyreállított díszes üvegablakot az Aulában.

A 2010 évvel új korszak kezdődik a Debreceni Egyetemen. Nem önmagában az évtized kezdete vagy az idén megválasztott egyetemi, kari, TEK vezetések munkájának elindulása jelzi ezt. Változnak a felsőoktatás viszonyrendszerei és kihívásai itthon és világban. Felülvizsgálatra kerül a bolognai kétciklusú rendszer, a tanárképzés, várhatóan új felsőoktatási törvény születik. Módosulni fognak a pénzügyi, gazdálkodási és intézményi működtetés feltételei. Jelentős, mélyen kiható változások várhatóak az egészségügyi ellátás rendszerében. Szűkülnek az elérhető pályázati források. Az extenzív, új épületekben is megnyilvánuló beruházások helyett jobban előtérbe kerülnek az intenzív, a belső minőségi kritériumokra, nemzetközi értékrendre figyelő igények. Meggyőződésem, hogy egyetemünk szilárd alapokkal, felkészülten néz a következő évtized kihívásai elé, vezetői készek lesznek a következetes, racionális, a hatékonyságot és eredményességet növelő változtatásokra, miközben intézményünk egyre jelentősebb szereplő lesz a hazai sikerek mellett a nemzetközi rangsorokban is - tovább öregbítve ezzel a debreceni felsőoktatás több évszázad alatt kivívott és a 21. században tovább növekvő tekintélyét és hírnevét.

Debrecen, 2010. július 15.
 

Fésüs László
prorektor
 

Kapcsolódó írások, anyagok

• DE_Beszamolo_2010.pdf (1.88 MB)