Egyetemi ünnepség március idusán

„1848. március 15-én a vértelen forradalom vezetésében a radikális fiatal értelmiség zömét a kor egyetemistái alkották, s jórészt ők voltak azok, akik e csodás nap spontán eseményeivel megnyitották az utat a reformkor eszméinek érvényesülése, a polgári Magyarország megvalósítása előtt. Egy olyan egyet akaró és egyetértő pillanat részesei lettek ezáltal, amely nagyon ritka volt a korábbi magyar történelemben és az azóta élt öt nemzedék életében is alig volt megtapasztalható” –idézte fel az egyetemi ifjúság szerepét ünnepi beszédében Szabó Béla. Az Állam- és Jogtudományi Kar oktatója a dicső napok és a szabadságharc leverését követő időszak kapcsán így fogalmazott: „Tizenegy passzivitásba süllyedt - március emlékét legfeljebb csak áthallásos módon ápoló-éltető - év után a Habsburgok szorultsága tette lehetővé - éppen 150 esztendeje - az első nyilvános ünnepet Pesten, melyet a karhatalom sortűzzel oszlatott fel, s melynek jellemző módon éppen egy egyetemista lett az áldozata, és ezzel az ünnep első mártírja.”

A szónok megemlékezett a Kiegyezés után megtiltott ünnepről, a debreceni diákok csendes megemlékezéseiről, a Kollégiumban 1883-ban közadakozásból felállított Petőfi-szoborról, és a hősök temetőjében, országban elsőként felavatott szabadságharcos emlékműről is. „Az első háború utáni állami újjáépítés ellentmondásos viszonyba hozta a márciusi ünnepet és az egyetemeket. Míg a Református Kollégium diáksága akár a monarchikus gondolattal szemben is a kivételes szerepet játszó márciusi fiatalok szellemi örököseiként léphetett fel és hirdethette a függetlenségi eszméket, addig egy állami egyetem hallgatósága sokkal kényesebb helyzetben volt egy olyan hatalommal szemben, amely szükségszerűen el kellett határolódjon minden forradalmi gondolattól” – folytatódott a történeti visszatekintés. A szónok párhuzamot vont a 48-as és az 56-os forradalom és szabadságharc között: „1956 őszén bebizonyosodott, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke a nemzettudatban olyan jelentőséggel bírt, hogy az egyeduralmi rendszerrel, később a megszálló hatalommal szemben is …szellemi muníciót jelentett.”

Zárszavában felidézte a 12 pont jelmondatát: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”. Az egyetemi ifjúság jelenlegi feladata, hogy ünnepében egyesíteni tudja a várost és az Alma Mater-t, hiszen – mint fogalmazott: „...mindannyian tudjuk, hogy mindháromra nagy szükségünk van, és mindhárom nagyon törékeny még itt a Kárpát-medencében is….Kívánom, hogy történetére alapozva közel 100 éves Egyetemünk ünnepeiben és a mindennapokban is az egyetértés műhelye és menedéke lehessen” – zárta ünnepi beszédét Szabó Béla.

Az egyetemi ifjúság nevében Kőmíves Péter Miklós köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Beszédében kiemelte: "a Márciusi Ifjak alighanem boldogak lennének, ha a mi korunkban élhetnének. Pontjaik teljesültek, elérték azt, amit az 1848-ban létrejött különleges hangulat követelt."

Az Aulában rendezett ünnepségen Fésüs László rektor elismeréseket, díjakat adott át. Elsőként Kamuti Jenő vehette át a Debreceni Egyetemért Emlékérmet.

Kamuti Jenő a Debreceni Egyetem utazó sportnagyköveteként élen jár az egyetem jó hírének elvitelében a világ minden táján rendezett sporteseményekre és szakmai konferenciákra. Sport-és magánemberként mutatott helytállása miatt példakép a sportolásban, a tanulásban és a szakmai munkában. A Debreceni Egyetem egyetemi vívóbajnokságának névadó fővédnöke.
 

A legkiválóbb dolgozóknak több éven át nyújtott kimagasló teljesítményükért az egyetem rektora Kiváló Dolgozó kitüntetést adományozott:
 

• Bálintné Mezei Ilonának, a Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar tanszéki mérnökének,
• Tippai Alajosnak, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Kutatóintézetek és Tangazdaság műszaki szolgáltatójának,
• Szakácsi Jánosnak, az Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet I. számú Belgyógyászati Klinika technikusának,
• Jakabné Pesti Andreának, az Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet III. számú Belgyógyászati Klinika osztályvezető ápolójának,
• Jónásné Juhász IrénJnek, az Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Intézet egészségügyi adminisztrátorának,
• Sztáray Zsoltnénak, az Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Intézet betegápoló szakápolójának,
• Nagyné Szőke Erzsébetnek, az Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika klinikai vezető ápolójának,
• Gábor Györgynének, az Általános Orvostudományi Kar Urológiai Klinika asszisztensének,
• Kalina Editnek, az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet részlegvezető analitikusának,
• Pályi Erikának, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Stratégiai Igazgatóság ügyvivő-szakértőjének, központvezetőjének,
• Tiba Gyulánénak, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bölcsőde csecsemő és gyermekgondozójának,
• Menyhártné Somogyi Máriának, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gazdasági Igazgatóság Szolgáltatási Osztály gondnokának,
• Szombathyné Nagy Erikának, a Fogorvostudományi Kar fogászati asszisztensének,
• Kun Évának, a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet tanulmányi munkatársának,
• Buczi Juditnak, az Egészségügyi Kar Gazdasági Egység ügyintézőjének,
• Juhász Juditnak, a Tudományegyetemi Karok Elnöki Hivatal tanárképzési csoportvezetőjének,
• Gálné Veresegyházi Anikónak, a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium könyvtáros tanárának,
• Sajóvölgyi Bélánénak, a Bölcsészettudományi Kar főmunkatársának,
• Takácsné Aczél Ágnesnek, a Természettudományi és Technológiai Kar ügyintézőjének, és
• Kiss Ferencnének, a Gazdasági Főigazgatóság munkaügyi és bérügyi főosztályvezetőjének.

A Debreceni Egyetem Rektora Elismerő Oklevelet adományozott azoknak az oktatóknak, kutatóknak, dolgozóknak, akik feladataikat kiemelkedő hozzáértéssel és szorgalommal végzik és az egyetem közéletében aktív tevékenységet fejtenek ki.
Rektori Elismerő Oklevelet kapott:

• Mocsáriné Fricz Julianna, a Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékáni hivatalvezetője,
• Tamásné Kovács Marianna, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Centrumelnöki Hivatal ügyvivő-szakértője,
• Koncz Tibor, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Kutatóintézetek és Tangazdaság termelési igazgatója,
• Varga Zsuzsa, az Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet I. számú Belgyógyászati Klinika tudományos főmunkatársa, laborvezetője,
• Kercsó Jánosné, az Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet II. számú Belgyógyászati Klinika intenzív szakápolója,
• Égerházi Anikó, az Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai Tanszék docense,
• Kollár Sándor, az Általános Orvostudományi Kar Sebészeti Intézet klinikai főorvosa,
• Kouba Joseph, az Általános Orvostudományi Kar Sugárterápia Tanszék röntgen-asszisztense,
• Kovácsné Fiák Katalin, Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika osztályvezető szülésznője,
• Takács Lili, az Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika adjunktusa,
• Vereb György, az Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet egyetemi docense,
• Turzó Csaba, az Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi Orvostani Intézet tanársegédje,
• Ludman István, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gazdasági Igazgatóság Betegdokumentációs és  Klinikafinanszírozási Főosztály osztályvezető-helyettese,
• Nagy József, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gazdasági Igazgatóság Műszaki Főosztály műszaki ellenőre,
• Angyal János, a Fogorvostudományi Kar adjunktusa,
• Kovácsné Bácskay Ildikó, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnikai Tanszék adjunktusa,
• Szűcs Sándor, a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet egyetemi docense,
• Kovácsné Malatinszky Márta, a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium vezetőtanára,
• Orosz László, a Bölcsészettudományi Kar adjunktusa,
• Nagyné Dombi Gizella, a Természettudományi és Technológiai Kar ügyintézője,
• Kása Ernőné, az Informatikai Kar ügyintézője,
• Volosinovszki Éva Andrea, az Állam- és Jogtudományi Kar ügyvivő-szakértője, és
• Kókóné Lukács Éva, a Sportigazgatóság ügyintézője.

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. által 1988. december 17-én a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem javára létesített, és 2005-től a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok által gondozott Universitas Alapítvány Kuratóriuma az alapító dokumentum szellemében a 2010. évre pályázatot írt ki a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok hallgatói, oktatói és kutatói számára. A kuratóriumhoz 115 pályamű érkezett be, amelyek közül a kuratórium 42-t támogatott összesen 2.100.000 Ft összeggel. A díjakat Fábián István, a Tudományegyetemi Karok elnöke, Erdeiné Gazsó Ida, a Kereskedelmi és Hitelbank fiókcsoport-vezető fiókigazgatója és Abádi Nagy Zoltán egyetemi tanár, a kuratórium elnöke adta át.

Az ünnepség a Szózat közös éneklésével zárult az Aulában.

Click on the pictures for a larger view.