InnoTOP

Az Egyetem, mint az innovációs lánc/tudásháromszög aktív szereplője, elkötelezett abban, hogy képzési és kutatási területein olyan eredeti, új alapkutatási eredményeket állítson elő, amelyek ösztönzően hatnak a kutatás-fejlesztésre, új ismeretekre alapozott, originális kutatás-fejlesztési tevékenységeket alapozhatnak meg, és ehhez kapcsolódóan új együttműködési lehetőségeket teremthetnek. Az Egyetem kutatásfejlesztési és innovációs stratégiája az alapkutatáson túl az alkalmazott kutatás és az üzletileg hasznosítható fejlesztések hatékony társítását is célul tűzte ki, ösztönözve a társadalom és a gazdaság számára értékes kutatási eredmények létrehozását.

Az intézmény az erős alapkutatási bázisra építkezve tovább kívánja erősíti a régióban az egészségiparhoz, ezen belül gyógyszeriparhoz, az agrár- és élelmiszeriparhoz, valamint az informatikai- és elektronikai iparhoz kötődő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének hátterét és eredményességét.

  • A DE a gyógyszeripar területén az intézmény körül kialakult vállalati együttműködési rendszerben, így különösen a Pharmapolis Innovatív Gyógyszeripari Klaszterben a K+F+I eredmények fő beszállítójává szeretne válni. A klaszter fókuszterülete a központi idegrendszeri, a gyulladásos, valamint a metabolikus betegségekre ható gyógyszerjelöltek fejlesztése. Az említett területeken prediktív biztonság-farmakológiai, hatástani, illetve biomarkerek fejlesztésével támogatott originális gyógyszerkutatás, valamint biogenerikumok, és a „specialty pharma” területet érintő experimentális és klinikai gyógyszerkutatások és -fejlesztések jellemzőek.
  • Napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű és minőségű, valamint biztonságos és nyomon követhető élelmiszer alapanyagot állítson elő. Az élelmiszeripar jelenlegi helyzetében elsődleges fontosságú a korszerű feldolgozási technológiák honosítása, fejlesztése, a K+F eredmények hasznosítása azért, hogy a lakosságot helyi alapanyagokból készülő és fenntartható módon feldolgozott élelmiszerekkel lehessen ellátni.
  • Egyetemünkön az elektronika több szakterületén folynak kutatások és fejlesztések. A projektek egy része jelentős mértékben kapcsolódik a méréstechnikához: a kutatócsoportok kiváló eredményekkel és referenciákkal bírnak a számítógéppel vezérelt, intelligens és távolról vezérelhető mérőrendszerek fejlesztése területén. Az elektronikai technológiával foglalkozó kutatócsoport szűkebb kutatási profilját elsősorban a funkcionális anyagok kutatása és fejlesztése képezi, ezen belül is az optoelektronikában, fotonikában alkalmazható fényérzékeny anyagok, nanokompozitok technológiája, integrált fotonikai elemek készítése foto-elektronsugaras litográfiával és azok vizsgálatai.
  • A műszaki kutatások egyik új területe, amely kiterjed új repülésbiztonsági eszközök fejlesztésére, kiemelten a légiközlekedési szakszemélyzet orvosi, fiziológiai és mentális egészségére vonatkozóan, melynek célja a pilóták teljesítőképességének mérése, megértése és optimalizálása, hozzájárulva a biztonság növeléséhez a repülésében. Emellett a kutatások érintik a képzési rendszereket, tematikákat, módszertanokat, melyhez kiváló bázis nyújt a Pharma-Flight Központban létrehozott infrastruktúra, ahol a képzések kiterjednek a légiközlekedési szakszemélyzet minden csoportjára a légijármű vezetőktől, a földi kiszolgálásban résztvevőkön át, a vezető management szakemberekre egészen a kor legdinamikusabban fejlődő iparágának számító a vezető nélküli légijárművek vezetőire. Kutatások valósultak meg az alternatív energiához kapcsolódó mérnöki kutatások területén, a fenntartható vízhasználat területén, a fenntartható épületekkel és fenntartható környezettel kapcsolatosan, valamint a gyártási munkafolyamatok egészségre és teljesítményre gyakorolt hatásainak vizsgálatához, a mechatronikai rendszerekhez, az építészethez és a járműiparhoz a sportmérnöki fejlesztésekhez, anyagtudományhoz (smart materials), ipari folyamatok fejlesztéséhez kapcsolódóan.
  • A Debreceni Egyetemen világszínvonalú biotechnológiai kutatások folynak. Ezt elismerve, a világ legnagyobb genomikai vállalkozása, a kínai Bejing Genomics Institute (BGI) kötött megállapodást az egyetemmel.  A felek közös tudományos és innovációs kutatási javaslatok, K+F projektek létrehozásában, nemzeti és nemzetközi kutatási és innovációs projektek kidolgozásában, közös pályázati tevékenységben, szakemberek képzésében működnek együtt. A célkitűzések között szerepel egy szekvenáló központ létrehozása is. A helyi lakossági és diagnosztikai vizsgálatokat végző laborhoz a BGI adja a műszereket, míg az egyetem a humán erőforrást biztosítja.
  • Tovább erősítjük a műszaki-informatikai területen elért pozícióinkat. A Roszatommal és a General Electric-kel kötött stratégiai szerződések nem csak a nukleáris és digitális energetika tudományának oktatását és kutatását segítik elő, hanem a Debreceni Egyetem egészének a fejlődését is jelentik. A következő évek legnagyobb magyar beruházása a Paks II-es projekt, amelyben egyetemünk kiemelt szerepet fog játszani.

    A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia részeként az Egyetem szellemi termékei a klaszterek segítségével meg tudnak jelenni a gazdaságban, ezáltal képesek munkahelyeket teremteni. A kutatási és innovációs eredmények beépülhetnek a régió tudásintenzív vállalataiba, ami további befektetőket vonzhat a térségbe. Ez hatással lehet a jövőbeli K+F+I megrendelői kör bővülésére, ami az egyetemet további bevételi forrásokhoz juttathatja. A Debreceni Egyetem kiemelt feladatként tekinti a következő stratégia tervezési időszakra a technológiák, innovációs megoldások piaci környezetbe való kihelyezését, az innovációs lánc hiányzó elemeinek megszervezését, megteremtését, ehhez mind az infrastruktúra, mind a megfelelő humán erőforrás megszerzéséhez szükséges lépéseket megtervezte.

    Frissítés dátuma: 2017.08.21.